Ha csak technikai alapon nézzük, hogy mi történt ma a forint euróval szembeni árfolyamában, akkor elég egyszerű a válasz: kitört felfelé az árfolyam abból a szűkülő háromszögből, amelyben már egy éve mozgott és így egyes játékosok forint eladási (euró vételi) pozíciókat nyitottak, ami a forint hullámszerű esését váltotta ki.
Az októberi kamatdöntésről kiadott monetáris tanácsi közlemény és egy minapi jegybankári nyilatkozat sem hagy kétséget afelől, hogy a Magyar Nemzeti Bank valóban komolyan mérlegeli a további nem-konvencionális lazítás széles tárházát a hozamgörbe hosszabb végének leszorítása érdekében és várhatóan a november 21-i újabb kamatdöntéskor be is jelent ilyen lépés(eke)t - mutat rá péntek reggel kiadott anyagában a Morgan Stanley.
Októberben 2,5%-ról 2,3%-ra lassulhatott az infláció éves dinamikája Magyarországon, ami ismét megerősítheti a Magyar Nemzeti Bank döntéshozóit abban, hogy indokolt a laza monetáris politika tartós fenntartása - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Egyre több szakértő véli úgy, hogy még 2018 végén is az MNB 3%-os célja alatt maradhat az éves áremelkedési ütem.
Egy és három hónapos futamidejű finomhangoló devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy hónapos lejáraton a tenderre beérkezett 42 milliárd forint ajánlatból 25 milliárd forintot, a három hónapos lejáraton a beérkezett 161 milliárd forintból 150 milliárd forintot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 950 milliárd forintról 975 milliárd forintra emelkedett - derül ki az MNB mai közleményéből.
A régi 2000 forintos papírpénzből még 7,3 millió darab, a régi ötezresből pedig 5,5 millió, de mivel jól halad ezek bevonása, ezért nem fogja meghosszabbítani a július 31-én lejáró határidőt a Magyar Nemzeti Bank - tudta meg a Magyar Idők. A régi húszezresből is még 11,3 millió darab van forgalomban, így annál már korábban úgy döntött a jegybank, hogy meghosszabbítja a bevonási határidőt, így idén év végéig lehet velük fizetni a boltokban.
Nem okozott meglepetést az elemzőknek a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának mai kamatdöntése, illetve az ahhoz társított közlemény, noha itt-ott, igaz minimálisan változott kicsit a szöveg nyelvezete. A kilátásokat illetően sincs nagy különbség a hozzánk eddig beérkezett elemzői válaszokban, a jegybanki céltól várhatóan tartóan elmaradó infláció miatt még jó ideig kitarthat a laza monetáris politika. Az alábbiakban a kommentárokból néhány gondolatot emelünk ki, illetve a Portfolio angol oldalán további kommentárokat is közzéteszünk.
Lényegében az egy hónappal ezelőtt alkalmazott, nagyon laza monetáris politika fenntartását ígérő üzenetet ismételte meg a mai kamatdöntési közleményben a Magyar Nemzeti Bank, de ez a múltkorival ellentétben már nem számít váratlannak, ezért most nem is okozott forintgyengülést az első percekben. A testület jelzése szerint bár most úgy tűnik, hogy 2019 elejétől fenntarthatóan elérhető a 3%-os jegybanki inflációs cél, de ha ettől lefelé marad el tartósan a pénzromlási ütem, akkor újra arra figyelmeztet, hogy a Monetáris Tanács készen áll "a monetáris kondíciók további lazítására nemhagyományos, célzott eszközök alkalmazásával." A mai kamatdöntés tartalma:
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2017. július 18-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat mértékét.
Leghamarabb 2019-ben jöhet az első kamatemelés a Magyar Nemzeti Banktól - véli a Portfolio 11 elemű elemzői konszenzusában részt vevő 7 szakértő, sőt többek szerint az sem teljesen kizárt, hogy még további monetáris lazítás jön. Ennek lehetőségét egyébként a múlt havi jegybanki kamatdöntési közlemény is megpendítette, így több elemző akkori értékelése szerint váratlanul laza hangvételűre sikerült a kommüniké. Erre egyébként lehet, hogy holnap is szükség lesz, mert a forint újra beerősödött.
Még egy hónapig, július 31-ig lehet fizetni a készpénzes vásárlásoknál a régi, 2016 előtt kibocsátott 2000 és 5000 forintos bankjegyekkel, mert július végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat.
A Monetáris Tanács "szélsőségesen enyhe" közleményt adott ma ki, amelynek hangvétele éles kontrasztban áll a régió többi jegybankjának alapállásával, és fennáll annak a kockázata, hogy az MNB "túlságosan elnézővé" válik az inflációs kilátásokkal szemben - többek között ezeket az üzeneteket fogalmazta meg három londoni feltörekvő piaci elemző a mai kamatdöntési közlemény kapcsán. Bár a közlemény szerint az MNB se idén, se jövőre nem akar kamatot emelni, de ezzel együtt is alakulhatnak úgy a folyamatok, hogy jövő év vége felé ezt mégis megteszi. William Jackson, a Capital Economics elemzője ennél markánsabban fogalmazott: szerinte ha a Monetáris Tanács kitart az enyhítési alapállás mellett, az "ronda inflációs sokkot" okozhat, és végül még ennél is agresszívabb monetáris szigorításhoz vezethet.
Májusban az áprilisi 2,2%-ról 2,1%-ra körülre lassulhatott az infláció éves dinamikája Magyarországon, ezzel pedig már harmadik egymást követő hónapban csökkenhetett az éves bázisú index értéke - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Szinte biztos, hogy idén már nem fogja elérni az árszínvonal-emelkedés üteme a Magyar Nemzeti Bank 3%-os célját, erre legkorábban jövő tavasszal kerülhet sor.
Magyarország 13 éves EU-tagsága alatt tavaly fordult elő először, hogy az újfajta előlegek miatt totálisan szétvált egymástól a kormány által hivatalosan kifizetett EU-támogatások összege attól, mint ami ténylegesen bekerült a gazdaságba. Ez olyannyira igaz, hogy a minap a Miniszterelnökség államtitkára elismerte: a mostani kifizetések háromnegyede egyelőre még nem élénkíti a gazdaságot, csak később fogja. Éppen emiatt nagyon érdekesek a Magyar Nemzeti Bank azon friss adatai, hogy mennyire durván szétválik a hivatalos kifizetés az effektív pénzfelhasználástól. Ezek alapján 2019-ig még hasíthat a magyar gazdaság, akár gyorsuló ütem mellett is, de mivel elfogynak az EU-pénzek, 2020 körül kemény földet érés néz ki. Az EU-pénz nélküli, jórészt hitelből finanszírozott gigaberuházások persze felülírhatják ezt a képet, ha megvalósulnak és nem csúsznak sokat.
Idén szinte kizárt, hogy a Magyar Nemzeti Bank hozzányúljon az alapkamathoz, ezért a keddi döntésen sem várható semmilyen lépés - vélik egyhangúlag a Portfolio által megkérdezett elemzők. A 2018-as kamatpályával kapcsolatban már jobban megoszlanak a vélemények, ugyanakkor a szakértők többsége szerint 2018 végéig is kihúzhatja az MNB a jelenlegi kamatszintekkel.
Az MNB szanálási hatóságként új típusú - ún. szanálhatóság értékelésére irányuló -eljárás keretében rendszeres helyszíni vizsgálatokat indított a hazai bankoknál - közölte pénteken a jegybank. A vizsgálatok az Európai Uniós jogi keretrendszerre épülő hazai szabályozás alapján, a szanálási tervek készítése és az abban foglaltak megvalósíthatóságának ellenőrzése érdekében zajlanak. Fontos, hogy ezeket a terveket akkor is el kell készíteni, ha az érintett intézmény szanálására valószínűleg sohasem kerül sor.
A vártnál alacsonyabb márciusi inflációs adat után, a Portfolio elemzői konszenzusával összhangban nem módosított ma a hatályos kamatkondíciókon a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az irányadó ráta így továbbra is 0,90%. A délután 3 órakor kiadott kamatdöntési közlemény legfontosabb bekezdése szóról-szóra megegyezik az egy hónappal ezelőttivel.
A március 28-i kamatdöntő ülésen először szavazott Parragh Bianka, a Monetáris Tanács új tagja és nem nagy meglepetésre a többi nyolc taggal együtt úgy döntött, hogy az alapkamat maradjon 0,90%, és az egynapos jegybanki betét kamatlába se változzon -0,05 százalékról - derült ki a ma közzétett jegybanki jegyzőkönyvből. Ennek utolsó, előremutatást szolgáló, mondataiban csupán néhány szót, illetve a szórendet írta át az MNB az egy hónappal ezelőtti mondatokhoz képest, de azok üzenete, monetáris politikai tartalma nem változott.
A március 1-én forgalomba hozott, megújított barna 2000 és sárga 5000 forintos bankjegyek forgalomba áramlása rendkívül gyors ütemben halad, hiszen az 5000 forintos bankjegyeknek már a fele, a 2000 forintos bankjegyeknek pedig közel 40 %-a az újakra cserélődött - emeli ki mai közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
A 2007 óta gazdaságfejlesztési EU-támogatást elnyert cégek erősen rá voltak szorulva ezekre a forrásokra, és a sérülékenységük jele az is, hogy 2015-ben az ötödük veszteséges volt - többek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank átfogó elemzéséből. Az anyagból számos látványos ábrát mutatott be a Portfolio minapi Uniós Források konferenciáján Fábián Gergely jegybanki igazgató, így például azt, hogy nincs érdemi gazdasági hatáskülönbség a visszatérítendő és a vissza nem térítendő EU-pénzek között. Abban viszont nagy hatáskülönbségek vannak, hogy mely ágazatokba ment az EU-pénz, és az is lényeges, hogy míg a foglalkoztatottságot és a hozzáadott értéket növelik ezek a pályázati pénzek, addig a munka termelékenységét nem.
Egyhangúlag, mind a 9 Monetáris Tanácstag azt támogatta a február 28-i ülésen, hogy az alapkamat maradjon 0,90%, és az egynapos jegybanki betét kamatlába se változzon -0,05 százalékról - derült ki a március 15-i munkaszüneti napon közzétett jegybanki jegyzőkönyvből. Ennek utolsó mondata abból a szempontból érdekes, míg a magyar infláció az utóbbi hónapokban hirtelen jelentősen emelkedett, addig a szöveg csak arra tesz utalást, hogy ha az inflációs folyamatok szükségessé teszik, akkor kész az MNB a további lazításra.
Nagy a pánik még mindig a demokraták körében.
Európai békemissziónak nevezte akciótervét a magyar kormányfő.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
